Az első 7 év fontossága a gyermeknevelésben

Mi szülők felelősek vagyunk gyermekünk tanulmányi előmeneteléért, még akkor is, ha sokszor saját gondjainkkal, lelki feszültségeinkkel vagyunk elfoglalva.  A jó hír azonban az, hogy a gyermekeink optimális fejlődéséhez szükséges körülmények a mi lelki jóllétünkhöz is hozzájárulnak, hiszen rákényszerítenek minket a rendszerességre, következetességre, és a kreativitásra. A szétszórtságra, impulzivitásra hajlamos szülők számára nincs jobb terápia, mintha önmaguk helyett a gyerekre koncentrálva, az ő igényeit figyelemmel kisérve valósítják mindazt, ami a saját maguk számára nehézséget jelent. Fontos azonban észben tartani, ne jelentsen számunkra újabb stresszforrást gyermekünk boldogulásának megalapozása. Ha semmi mással nem törődünk csak azzal, hogy szerető, biztonságos környezetet biztosítunk, már akkor jó szülők vagyunk. Ezzel a „laza” hozzáállással nézzük át mivel tehetjük még harmonikusabbá gyermekeink, és egész családunk életét.Tartsuk be a napirendet és a szabályokat!

1. Tartsuk be a napirendet és a szabályokat! 

Az ismétlődő események, a rendszer kiemelten fontos a gyermek megfelelő fejlődéséhez. Megkönnyíti számára, hogy alkalmazkodjon a rá váró programokhoz, pozitív várakozással tekintsen életének eseményeire, másrészt kialakítja a kicsiben a világ biztonságosságába, kiszámíthatóságába vetett hitet, mely a későbbi lelki harmónia, és önbizalom fontos alapja. A fizikai egészség is megköveteli, hogy a gyermek mindig adott időpontban feküdjön le, keljen fel, tisztálkodjon, játsszon, étkezzen. Ha kialakul az ehhez kapcsolódó rendszer, ez a gyermeket segíti, hogy elsajátítsa, a tanulásban, és a munkában szükséges rendszerességet, és következetességet. A fektetéshez, öltöztetéshez, étkezéshez kapcsolódó „hisztik” egy része is megszűnik, ha a gyermek tisztában van azzal mikor, mire számíthat. Ez jelentősen megkönnyíti számára az alkalmazkodást, és egy idő után ő maga követeli a szokások betartását a szülőkön. A gyerekek biztonságérzetéhez hozzátartoznak a jól körülírt nem túl laza, és nem túl merev szabályok. Megnyugtatja őket, ha érzik, hogy a szülő szabja meg a határokat, és ezek nem tologathatók ide-oda. A túl szigorú, vagy túl laza neveléssel a szülő elveszti kiszámítható, biztonságot nyújtó szerepét és nyugtalanná, szorongóvá teszi gyerekeit.

2. Alakítsunk ki egészséges szokásokat!

A magyar társadalomra alapvetően jellemző az egészségtelen életmód. Kevés mozgás, megfeszített többműszakos munka, sokszor hétvégén is. Függőségek garmada: ital, játék, nikotin, kávé. Lépjünk ki ebből a mókuskerékből! Csak a pesszimizmus mondatja velünk, hogy nem lehet másképpen. Az egész család számára fontosak az egészséges ételek. Biztosítsuk az elégséges zöldség, gyümölcs bevitelt. Sokszor tapasztaljuk, hogy a gyerek otthon válogatós, de az óvodában, vagy a szállodában csodák csodája megeszi, amit elé raknak. A titok nyitja az előregyártott menü. A gyermek abból választhat, ami előtte van az asztalon. Ne tegyük fel állandóan a kérdést: Mit szeretnél? Mert a válasz gyakran valami édesség lesz. Főzzünk, kertészkedjünk együtt velük. Így ők is közeli kapcsolatba kerülhetnek az utált borsóval, káposztával, répával. Mozogjunk minél többet! A családi séták kirándulások nem csak egészségesek, hanem közös élményeken keresztül erősítik az összetartozás érzését. Korlátozzuk gyermekeink TV-re, számítógépre fordított idejét! Jó, ha a gyermek megtanulja, hogy nem a passzív készen kapott szórakozást részesíti előnyben, hanem maga keres magának elfoglaltságot.

3. Fejlesszük a fontos részképességeket!

Nyelvi fejlődés: A nyelvi fejlettség fontos a társas kapcsolatteremtés, az írás, olvasás szempontjából. A kutatások szerint a jó nyelvi képességekkel rendelkezők jobb benyomást tesznek környezetükre, intelligensebbnek látják őket, jobb pozícióba kerülhetnek munkahelyükön is. A rendszeres mese, mondóka, és szöveges zene hallgatása fejleszti a nyelvi készségeket. Meséljünk és énekeljünk gyermekünknek minél többet!

Mozgáskoordináció: A nagy és finommozgások gyakorlása döntő fontosságú az idegrendszer fejlődése szempontjából. A gyermekek egyensúlyozása, pörgetése, forgatása, hintáztatása nem véletlenül az egyik legalapvetőbb játék szerte a világon. A finommozgások fejlesztéséhez a legősibb tevékenységek, mint a babszedegetés, papírtépkedés, gyurmázás is használhatóak. Nem, árt, ha az iskola közeledtével a kisgyerek hozzászokik a ceruzahasználatához! Bátorítsuk a rajzolását, mert ezzel felkészíti magát az írás tanulására!

Figyelem és feladattudat: Fontos, hogy a 6 éves kor közeledtével a gyermek egyre inkább képessé váljon az elmélyült figyelemre, és a feladatvégzésre. A feladat abban különbözik a játéktól, hogy akkor is végig kell csinálni, ha kevésbé szórakoztató, vagy időközben el megy tőle a kedvünk. A feladat inkább munka, mely kitartást, önkontrollt igényel, de nem kell  száraznak, unalmasnak lennie. A gyermeknek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy teljesítményt várnak el tőle, melyet aktuális hangulatától, kedvétől függetlenül nyújtania kell. A terhelésnek persze fokozatosnak, az életkorhoz szabottnak kell lennie.

Ha bármelyik részképesség fejlődésében eltérést veszünk észre ne habozzunk szakembert keresni! Minél korábban kezdődik a célzott megsegítést, annál hamarabb történik meg a lemaradás behozása.

4. Ösztönözzük a kreativitást!

Az ingergazdag, esztétikus környezet fejleszti a gyerekek szépérzékét, és alkotásra serkenti őket. Egyszerű művészi, kézműves tevékenységeket mindenféle tudás nélkül gyakorolhatunk otthon. Fontos azonban, hogy a kész műveket értékeljük. Állítsuk ki őket, kapjanak kitüntetett helyet, ne kallódjanak a szoba poros sarkában, vagy kerüljenek a kukába bármilyen kezdetlegesek is. Ezzel azt a mintát közvetítjük a gyermekeink felé, hogy fontos, értékes dolgot alkottak. A sok dicséret ösztönzőleg hat a gyerekekre, hogy maguk hozzanak létre műveket! Az életkor előrehaladtával minden gyermeknél megmutatkozik, hogy mihez van érzéke, tehetsége. Egyesek szép tisztán éneklik a gyerekdalokat, mások gyönyörűen rajzolnak, vagy ügyesen mozognak, másznak a játszótéri mászókákon. Ezeket a kiemelkedő képességeket fel kell ismernünk, és eszközöket, később hozzáértő tanárokat kell biztosítanunk a kimunkálásukhoz.

5. Érzelmi biztonság:

Semmilyen foglalkozás, fejlesztés, dicséret nem ér semmit, ha hiányzik a kiegyensúlyozott családi élet. Ha állandóak a viták, veszekedések, tapintható a feszültség, nincsenek közös programok, élmények, ehelyett a gyerek csak ideges, türelmetlen apát, és anyát lát otthon, akkor energiáit elszívja a saját szorongásaival, félelmeivel való küzdelem. Veszélyben érzi saját biztonságát, a család egységét. Ilyen körülmények között fejlődése visszaesik. Nem ritka a már szobatiszta gyerekeknél az újra bepisilés, vagy önállótlanná válás olyan területeken, ahol korábban már jól elboldogult egyedül. Ezért a gyermek fejlődését akkor segítjük a legjobban, ha elsősorban a kapcsolatok, család, a házasság harmóniájára figyelünk, és minden mást ennek rendelünk alá. Nem árt még egyszer hangsúlyozni, hogy ha csak ezt az egy feltételt biztosítjuk a gyermek számára, már akkor már sokat tettünk azért, hogy boldog, kiegyensúlyozott személyiséggé váljon!

Szerző: Bakondi Gábor klinikai szakpszichológus

https://pszichologuskereso.hu/blog/az-elso-7-ev-meghatarozo-gyermeknevelesben